„A meditáció egy olyan tudatállapot elérése, megélése, mikor nem foglalkozol a problémáiddal, a megvalósításra váró feladataiddal. Egyszerűen csak megérkezel a jelenbe és vagy. Lélegzel és túllépsz gondolataid sokaságán. Megpihensz és töltődsz, csendben, békességben. Megéled a pillanat szépségét mindenfajta kívülről érkező impulzus nélkül. Önmagadtól, befelé figyelve leszel az, ami: teljes és örömteli. A meditáció segít, hogy átformálhasd a benned elraktározódott negatív érzéseket és felold magadban a mélyen gyökerező stresszt, feszültséget. A meditáció nem varázslat, tisztán bizonyítható élettani hatásai vannak és számtalan lelki és mentális előnye.”
„A meditálást fogd fel úgy, mint egy „eszközt”, ami kizárólag a javadat szolgálja. A meditáció figyelem. Egyfajta kapu a lelkedhez és az EGYSÉGHEZ. Idővel, a meditációid hatására képessé válsz átlépni ezen a képzeletbeli kapun, hogy megnyílhasson előtted egy új világ, a magasabb szintű tudatállapotok felé. A napi szintű gyakorlások által intuitívabbá és megértőbbé válhatsz. Tisztába kerülhetsz önmagaddal, és saját elméd működésével. Nagy valószínűséggel könnyebben fogod tudni elviselni másokat és viselkedésüket, s már nem akarod mindenáron megváltoztatni őket, hagyni fogod, hogy önmaguk lehessenek. Ez persze nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de gyakorlással semmi sem lehetetlen.”
(Részlet Lóránt Gergely, A Meditáló ember c. könyvéből)